Kevés olyan anya van aki ne aggódna gyermeke óvodakezdését illetően. Ha nem is mondja, titokban a lelke mélyén rengeteget vívódik, hogy vajon a megfelelő helyre, jó kezekbe adja-e a gyermekét? Különösen igaz ez azokban az esetekben amikor a kicsi még nem járt bölcsődébe sem az óvodakezdés előtt, így az anyuka tulajdonképpen életében először adja ki a kezéből a gyermeket. Méghozzá idegeneknek! ..."Hogyan fognak bánni vele?" .."Jó lesz ott neki?"..."Odafigyelnek majd rá rendesen?" Ha már sikerült óvodát találni - ami az olvasóim visszajelzései alapján nem is olyan egyszerű manapság a helyhiány miatt - akkor előbb utóbb affelől kezdünk el érdeklődni, hogy ki lesz a csoport óvónénije, és milyen ő ??
Előtte persze megkérdezünk jópár ismerőst, és már zsong a fejünk az ideális óvónénit jelző paraméterektől. Az egyik szomszéd szerint az igazán jó óvónéni már sok-sok éve a pályán van, "hatvan és a halál között", minimum száz év szakmai tapasztalattal és makarenkói nevelési elvekkel a háta mögött. A másik szomszéd viszont váltig állítja az ellenkezőjét, miszerint az igazi óvónéni, az frissen végzett vörösdiplomás, aki naprakész nevelési elvekkel és módszerekkel van felvéreztve. Továbbá nem röstell leülni a földre a gyerekek közé, bemászik a homokozóba, és ha arra van szükség akkor akár a bukfencet is bemutatja. Most akkor melyik a jó???
Igazából mindkettő jó lehet, de az is előfordulhat, hogy egyik sem...A Te gyermeked számára az a legjobb óvónéni aki a leginkább illik az ő alakulóban lévő kis személyiségéhez. Az óvónéni választásban a mérce a saját gyermeked legyen! Egy félénkebb, babusgatásra és biztatásra vágyó kisgyermek csodálatosan tud fejlődni egy tyúkanyó típusú óvónéni mellett, mert ott érzi magát biztonságban. Ám egy örökmozgó kis sajtkukacnak lehet, hogy jól jön egy határozottabb, kicsit katonásabb stílusú óvónéni, aki segít rendszabályokat és támpontokat beépíteni a gyerek mindennapjaiba. De bármilyen óvónénit választunk is, mindegyiknél alap, hogy gyermekcentrikus legyen, biztonságban legyen a gyermekünk a közelében, és biztosítsa a gyerek számára a játék és mozgás lehetőségét.
Játék és mozgás. Ez a kettő nagyon fontos az óvodás gyermekek életében. Ők leginkább még a különböző mozgások által fejlődnek, (szenzomotoros intelligencia). Nem véletlen, hogy a gyerekek annyira szeretnek hintázni, mászókázni, futkosni. Ösztönösen is fejlesztik magukat a különféle mozgásformák által. A játék pedig a gyermek legfőbb tevékenysége! A fejlesztés is csak ezen keresztül történhet.
Bármilyen jó és felkészült legyen is a választott óvónéni, a saját gyermekedhez, Te mint anya értesz a legjobban. Nálad jobban senki sem ismeri, és senki sem tudhatja, hogy mi a legjobb neki. Ha az óvónéni egy kicsit olyan mint Te, ha személyiségében egy kicsit Téged idéz fel a gyermeked lelkében, az szerintem már fél siker. Sőt! Gyermeked is könnyebben elfogadja majd az új helyzetet... Bízz az anyai ösztöneidben az óvodakezdésnél és az óvónéni kiválasztásakor is. Meglátod, súgni fog!
* * * * *
Szeretnél további ötleteket és tanácsokat kapni gyermeked otthoni fejlesztéséhez, iskolára való felkészítéséhez ? Iratkozz be te is a TündérTanodába, és rendszeresen küldöm neked!
Takács Edit
Kedves Tünde.
Engedje meg hogy saját tapasztalatommal zavarjam.De ha van véleménye nagyon kíváncsi lennék rá.
Nekem mÁTÉ FIAM, 4 ÉVESEN MENT OVIBA.
Végig sírta a következő 2 évet.A nagy csoport Áprilisában megszületett az öccse.Akkor maradtak el a nagy jelenetek.Nem szívesen ment még-már akkor.Az egyik óvónéni egy tűzről pattant 50 évei közepén lévő óvónéni volt.Mégis Őt "szerette"?!nem a tyúkanyó típust.Bár az volt az idősebb +1-2 évvel) mégis a másik vitte a prímet a csoportban.Most hogy a legkisebbet kellene beadnom azt mondtam dajkát választok, mert ahhoz ragaszkodott a legjobban a fiam.
TündérTanárnéni
Post authorKedves Edit!
Gratulálok Önnek, hogy van bátorsága az "anyai ösztöneire" hallgatva, kiválasztani a gyermeke számára legjobb óvodai közösséget, gondozókat! Az érzelmi biztonság így is meglesz a kisfiának, hiszen ahogy írta, a dajka nénihez ragaszkodik, neki ő lesz a "tyúkanyó". MInden gyerek más, azt kell megtalálnunk, hogy az ő számára mi a legjobb, mi az ami a leginkább segíti a fejlődését...
tame
Kedves Tündéri Tanárnéni.
Hát elkezdtük egy hete a rendszeres oviba járást.Már ott is marad Misi fiam,ebédig.Hála égnek meg az óvónéniknek, szépen beszokott.Tavasszal bármikor mehettünk, amikor időnk volt-s kellett rá időt találni-tehát most nem egy idegen környezetbe mentünk.Voltunk velük kirándulni is az tanév végén.
Próbáltam minél többet vinni, s ebben partner volt az óvoda is.
Aminek nagyon örülök.
Hogy nem sír már megérte a szoktatást.
Örülök hogy így indultunk.
Remélem marad is ez a hangulat.
Amit megtanultam, az az hogy nem szabad fenyegetni az óvodával, nem szabad túl fényezni a dolgot.MINDIG MINDEN ŐSZINTÉN kell MEGBESZÉLNI, ELMESÉLNI a gyereknek mi fog történni.
Be kell tartani az időpontot amit ígér a szülő.
TündérTanárnéni
Post authorKedves Edit!
Örülök a pozitív tapasztalataitoknak az óvodakezdéssel kapcsolatban és köszönöm szépen, hogy megosztottad ezt velünk! 🙂