A beszédfejlődés a legkorábban felődésnek induló területek egyike, ami nagyban meghatározza a későbbi tanulási képességek alakulását.Az újszülött baba első hangjai még élesek, tagolatlanok, "á", "oáá" , "áooo", és szinezetük olyan , mint a sírás. Az anya és a család számára ez parancsoló erejű. Hallva ezeket a hangokat közbelépnek: megigazítják a baba ruháját, takaróját,  megitatják, megetetik, ölbe veszik a gyereket.  A második hónaptól az anya és a baba környezete már jól el tudja különíteni a valódi sírást , és a nyugalmat kísérő örömhangokat.

A gagyogás, mint játék:

A gyermek  - a szopómozgások folytatásaként - elkezdi a hangokkal való játékot. Ajakhangokat (p, b, m ) és foghangokat (t, d) hallat, amik a nyelvnek a szopás során kialakult mozgásait ismétlik.

A baba örül a saját hangjának, elkezdi utánozni önmagát, gyakorolja a hangadási készségét. / A harmadik hónap végéig a süket babák is gagyognak, de náluk ez egy idő után abbamarad./  4-5 hónapos kortól  a mászás kezdetéig a gagyogás lesz a gyermek legkedveltebb játéka.

A gagyogó csöppség jóval több hangot ad ki, mint ami az anyanyelvében előfordul. Minden hangot kipróbál, de csak azok rögzülnek, amik a környezetének a beszédében is előfordulnak, a több feledésbe merül. A baba már a gagyogás során is olyan hanglejtéssel, olyan ütembe, és gyakran olyan arckifejezéssel "mondja" ahogyan anya és a környezete beszél.

A hatodik hónapban kezdetét veszi a beszéd megértése. Elsőként a gyermek a hanghordozás érzelmi szinezetét különbözteti meg. / Gyengéd, kedveskedő hangra nevetéssel, örömmel reagál, még a szigorú, vagy dorgáló hangra ijedt arcot vág, esetleg még sírva is fakad.)/

A gagyogásban, mint játék jelenik meg a hangkettőzés, /"ba-ba", "ma-ma", "pa-pa"/. A "mama"  szót az anya örömmel fogadja és rámosolyog a gyerekre. A többszöri ismétlődések révén a baba a hangcsoportot hozzákapcsolja az adott szituációhoz.  A kisgyermek beszéde mindig helyzetekhez kötött, "szituatív".

16 hónaposan a gyermekek átlagosan 8-15 szót használnak. A megértett szavak száma azonban ennek a sokszorosa! A kisgyermek beszélni is utánzással tanul, gesztusokat, átélt helyzeteket, cselekvésegységeket utánoz, és ezek részeként mondja ki a szavakat is.  / A lányom első szavai között ott volt a "gyógyszer" szó is.  Másfél éves volt amikor nagyon megjött a beszédkedve és éppen meg volt fázva. Napjában többször kellett gyógyszert öntenem a kiskanalába és beadni azt neki.  "Tessék, itt a gyógyszer!"  Miután meggyógyult és már nem szedett gyógyszert, "megszerezte valahogy a kiskanalát", leültette "Bíbí babát"a fotelbe, a játékbaba szájához tartotta a kanalat, és közben sűrűn mondogatta neki, hogy "Dóccer" ... "dóccer"... /

A második életév második felében ugrásszerűen megindul a beszéd fejlődése. A 30-80 szavas szókincs félév alatt ötszörösére, tízszeresére nő. A gyermekek közti egyéni eltéresek jelentősek lehetnek, vannak akiknél ez a fordulat csak 3 évesen veszi kezdetét.

A kisgyermek beszédének néhány jellemzői:

• helyzethez kötött, szituatív
• ragozatlan
• gyakran rövidített, nem mondja végig mindig a szavakat
• minden szónak igyekszik értelmet adni
• gyakori az önkéntes jelentésadás  /  azokat a szavakat amiket nem ért , sajátos jelentéstartalommal ruházza fel, pl : hóvirág - az a virág ami hóból van....földrajz- a gyerekek a földre rajzolnak/

Az óvodáskorban, még az iskolaérettség előtti időszakban:

A gyermek beszédfejlődését , nyelvi fejlettségét a család és a környezet beszédkultúrája határozza meg.  A beszéd fejlődését a következők segíthetik:

• mondókák
• gyermekversek
• mesék
• képolvasás , közös beszélgetés képekről /pl: könyv lapozgatása közben mit lát a gyerek a képeken, mi jut eszébe róla? /
• a gyerek észlelési tapasztalatainak megerősítése szóbeli tudatosítással. / Pl : ha a gyermek meglát egy tűzoltóautót, és izgatottan mondja, hogy "Nénó, nénó", akkor mi kiegészíthetjük őt, hogy "Igen, az ott egy tűzoltóautó. Megy és eloltja a tüzet " /

A beszédfejlődés kiemelkedően fontos fejlesztési terület a későbbi tanulási képességeket illetően. Az iskolaérettség fontos tényezője. A beszéd az alapja a megismerési folyamatoknak , / csak szavak segítségével képes közölni a gyermek, hogy mit látott, mit élt át, vagy mit tapasztalt /, valamint az olvasás, és a  gondolkodás fejlődésének.

*      *      *      *      *

Szeretnél további ötleteket és tanácsokat kapni gyermeked otthoni fejlesztéséhez, iskolára való felkészítéséhez ? Iratkozz be te is a TündérTanodába, és rendszeresen küldöm neked!