Már csak pár  nap van hátra az iskolából és elkezdődik a nyári szünet. A gyerekeknek végre egy gonddal kevesebb, viszont a szülőknek éppen ellenkezőleg, egy gonddal több: hogy hová tegyék a gyerekeket azidő alatt amíg ők dolgoznak? Szülő jobb híján bújja a netet és táborok után kutat. A kínálat bőséges, különböző fajta táborok, különféle árakon...s bár a klasszikus értelemben vett tábor ( többhetes, ottalvós, odautazós) kevés, rengeteg nyári napközit és foglalkozásokkal megtűzdelt gyermekfelügyeleteket kínálnak " nyári tábor"  címszó alatt.

Az igazán jó nyári táborban a gyerek maximális biztonságban van, jól érzi ott magát és élményekkel gazdagodhat és emellett gondoskodnak az ellátásáról is. (pl étkeztetés) . Az igazán szerencsés helyzetben lévő gyerekeknek mindez még ingyen is van  :  vidéken nyaralhatnak a nagymamájuknál! 🙂

Miért jó a nagyinál "táborozni"?

• Mert a nagyinál nyaralva kitágul a gyermek számára a világ, a szabadban lehet  (különösen akkor ha vidéken élnek a nagyszülők...neadjisten' éppen a Balatonnál ...) . Friss levegő, sok mozgás és természetközelség. A gyerek számára hirtelen karnyújtásnyira lesz mindaz amit eddig csak a tankönyveiben olvasott.
• A nagymamánál "táborozva" spontán fejlődhet a gyerek környezetről való ismerete, hiszen vidéken vagy falun bármikor láthatja a kertben a növényeket, gyümölcsöket és a háziállatokat is. Szomorúan tapasztalom ,hogy egyre több gyerek nem ismeri fel a konyhakerti növényeket, keverik a karfiolt a karalábéval és a fejlesztő játékban fogalmuk sincs róla, hogy mi az a tyúk és jobbhíján "csúnya kakadu"-t mondanak rá...Nem az ő hibájuk...  Nyilván  a panelházban nem tartunk csirkéket , így honnan is ismerhetné szegény gyerek? ...maximum a hétvégi piacról ha Bözsi néni éppen kihozza eladni a tyúkot.  A csibét és a kacsát még csakcsak felismerik, mivel ezek előfordulnak a rajzfilmekben vagy a mesekönyvekben, de már a libánál ismételten rezeg a léc, hogy akkor most ez hosszúnyakú kacsa vagy netán hattyú?
• Nagyinál nyaraláskor a gyerek óhatatlanul is belecsöppen a borsó  és babfejtésbe,  meggymagozásba, ezek a tevékenységek pedig észrevétlenül is erősítik a kézügyességét , fejlesztik finommotorikáját ami jól jön majd az írástanulásnál, írásnál.
• Nagyi "táborában" a gyerek a saját bőrén érezheti a napszakok váltakozását. Kora reggel még a harmatos, friss fűben gyalogolhat, de délben már a forró nap süti a tarkóját, sötétedés után pedig az esti hűs levegő cirogatja az arcát. Láthatja a naplementét és a napfelkeltét, így ősszel a környezetismeret órán sem fog úgy nézni csemeténk, mint "borjú az újkapura" ha ezek a dolgok következnek a tananyagban.
• Nagymama mindenkinél hamarább készíti el neki a kedvenc ételét és eközben ő végignézheti a munkafolyamatot, láthatja a hozzá való alapanyagokat ( még az is lehet, hogy ő maga hozhatja be a konyhakertből ).
• Nagyinál nyaralva új ismeretségeket és barátságokat köthet, mert valószínűleg a szomszédnagyik unokái is ott nyaralnak , vagy éppen ott élnek az adott településen.  A cimboráskodás során pedig fejlődnek a gyerek társas készségei, beindul a szociális tanulás. Fejlődik a kommunikációs és beilleszkedési képessége, valamint a kezdeményező és kompromisszumkészsége is.
• Nagyinál nyaralva ha elfáradt a csemetéd a játékban bármikor elvonulhat olvasgatni a hüvös szobácskába, de még az is lehet, hogy maga a nagymama fog  mesélni neki szebbnél szebb csodás történeteket , vagy tanulságos igaz meséket 🙂